Csopak neve bortörténeti szempontból három jelentéssel bír:

  • Egyrészt a Balaton északi partjának keleti felén végignyúló Balatonfüred-Csopaki borvidéken egy önálló történelmi hegyközség neve, mely 5 települést foglal magába.
  • Másrészt Paloznak, Lovas, Alsóörs és Felsőörs mellett a termőhelyet alkotó öt település egyike.
  • Harmadrészt Csopak egy meghatározott bortípus neve is, mely kizárólag az öt település szőlőhegyeiről származó olaszrizling és furmint szőlőkből készülhet.

 

OLASZRIZLING ÉS FURMINT

Az olaszrizling feltehetően először a XIX. század első felében, osztrák közvetítés által jelent meg Csopakon és vált az akkor még vegyesen telepített, de főleg furmintot és mellette sok más mára elfeledett helyi fajtát felvonultató szőlők egyik alkotóelemévé.
A század második felében megjelenő filoxéra vész teljesen kipusztította a környék szőlőit. A betegség lecsengését követő szőlőrekonstrukciók során a gazdák főleg az olaszrizling telepítése mellett tették le a voksukat, de minden nagyobb vágó mellé telepítettek egy kisebb vágó furmintot. A két fajta házasítása nemcsak jobb eredményt hoz együtt, mint külön-külön, de az olaszrizling kerekded olajos bája és a furmint feszes savai megfelelően arányban alkalmazva az évjáratok különbségeit is jól moderálják.

HEGYBOR ÉS DŰLŐBOR

A Csopaki bor két minőségi kategóriája a Hegybor és a Dűlőbor.
A két kategória termelését a helyi Csopak OEM eredetvédelemi előírások szabályozzák.

Alapkövetelmény, hogy mindkét kategória bora kizárólag a zárt termőhelyről származó olaszrizling és furmint szőlőkből készülhet. Tilos a must cukorfokának javítása. Szigorú szabályok vonatkoznak a szőlő terhelésére és a szőlő minőségére. Csak klasszikus száraz bor készíthető és kötelező a palackos forgalomba hozatal.
A Hegybor a termőhely dűlőinek házasítása, a hegy főbora. A Dűlőbor viszont kizárólag egy dűlő termése lehet és a Hegybornál is szigorúbb szabályok vonatkoznak a készítésére.

CSOPAKI KÓDEX

A Csopaki Kódex egy a termelők által közösen kialakított termelési szabályzat, melynek célja egy közös termőhelyi borstílus kialakítása. A Kódex négy pillérbe gyűjtve tartalmaz szigorú szabályokat a Csopaki dűlősbor termelésére.

Természetesség

A szőlőben tilos a gyomírtó, a rovarölő és a műtrágya használata. Must csak egészséges szőlőből nyerhető és spontán vagy semleges termőhelyi élesztővel szabad erjeszteni. Tilos a mustfok és a savtartalom manipulálása. A borkezeléshez kén és természetes derítőszerek használhatók.

Stílus

Közös borstílust követünk. Legfeljebb 13%-os alkoholra szüretelünk, maximum 4g maradékcukorra és legalább 6g titrálható savtartalomra törekszünk. A szőlő terhelése maximum 60 mázsa hektáronként és 1,5 kg tőkénként.

Termőhely

A Kódex által védett dűlős Csopaki kizárólag a termőhely öt falujának egy meghatározott dűlőjéből származhat. A szabályai szerint művelt parcellákat a Kódex védjegyével ellátott táblák jelölik.

Hagyomány

A Kódex által védett dűlős Csopaki kizárólag a termőhely két hagyományos fajtájából, az olaszrizlingből és a furmintból készülhet.